Rem�lj�k, siker�lt meg�rteni a p�ldaj�t�kot, �s az eddigiek alapj�n esetleg egy-k�t pr�baj�t�kot lej�tszani. A tov�bbiakban a j�t�kkal kapcsolatos szab�lyokat, fogalmakat r�szletesebben ismertetj�k, le�rjuk, hogy pontosan mit is lehet csin�lni a k�r k�l�nb�z� f�zisaiban.

Egy lap kij�tsz�s�nak nevezz�k azt, amikor a lapot a kez�nkb�l az asztalra helyezz�k. A lapok �ltal�ban k�ppel felfel�, �ll�tva azaz akt�van ker�lnek kij�tsz�sra, kiv�ve a legt�bb l�nyt �s �p�tm�nyt, amelyek szint�n k�ppel felfel�, de fektetve, azaz passz�van ker�lnek az asztalra. Vannak lapok, amelyek haszn�lata �n. passziviz�l�st ig�nyel, ezt a szimb�lummal jel�lj�k. Ez azt jelenti, hogy egy akt�v lapot elford�tunk, azaz passziviz�ljuk. Passz�v lapot nem lehet passziviz�lni. Passz�v l�ny nem lehet az �rposztban.

Minden k�rty�nak van egy �n. id�z�si k�lts�ge, ez �ltal�ban egy sz�m, a lap bal fels� sark�ban. L�nyek, szak�rtelmek, testr�szek �s var�zslatok eset�n ez �n. Var�zspontot jelent (r�vid�t�se VP); ennyi Var�zspontot kell elk�ltened ahhoz, hogy azt a lapot ki tudd rakni. N�mely k�rtya sz�veg�ben szerepel, hogy tov�bbi VP-t is el kell k�ltened, ez is az id�z�si k�lts�g r�sze.

Var�zspontot minden k�r�d elej�n kapsz. Ha egy k�rty�t kij�tszol, a var�zspontod annyival fogy, amennyi a k�rtya k�lts�ge. Csak olyan k�rty�t j�tszhatsz ki, amihez van elegend� VP-d.

Ha a k�lts�gn�l egy ?-et vagy X-et l�tsz, az azt jelenti, hogy el kell olvasnod a k�rtya le�r�s�t, s abb�l fog kider�lni a k�lts�g.

�p�tm�nyekn�l �s t�rgyakn�l az id�z�si k�lts�g nem VP-t jelent, ezt az �p�tm�nyek ill. T�rgyak c. fejezetn�l fejtj�k ki.

- A j�t�kos az els� k�r�ben 1, a m�sodikban 2, a harmadikban 3, majd 4, v�g�l az �t�dikt�l kezdve minden k�rben 5 var�zspontot kap. Ezenfel�l kap m�g egyet minden k�t l�ny��rt, amely a tartal�kban van (mindegy, hogy passz�v vagy akt�v).

P�lda: Katinak a negyedik k�re k�vetkezik, �s az el�z� h�rom k�rben siker�lt m�r h�rom l�nyt j�t�kba hoznia, amelyek most a tartal�kban vannak. Teh�t az el�k�sz�t� f�zis elej�n Kati kap 4+1 VP-t.

Soha, semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem mehet a var�zspontod 20 f�l�! Ha a VP-d valamilyen okb�l 20 f�l� menne, a f�l�sleg azonnal elv�sz.

- Ezut�n k�vetkezik minden olyan hat�s, amelynek az el�k�sz�t� f�zisban kell lej�tsz�dnia. Ilyen a m�rgez�s, ill. bizonyos b�b�j var�zslatok (pl. Hal�llista) m�k�dtet�se. Ezen bel�l a sorrendet az a j�t�kos hat�rozza meg, akinek a k�re �ppen tart. Figyelem! Az el�k�sz�t� f�zisban csakis olyan aktiv�l�st ig�nyl� k�pess�get lehet haszn�lni, amelyen k�l�n fel van t�ntetve, hogy az el�k�sz�t� f�zisban is haszn�lhat�. Lapokat ebben a f�zisban nem j�tszhatsz ki, azonnali var�zslatokat sem.

- Ezek v�grehajt�sa ut�n az �sszes passz�v lapj�t (passz�vnak sz�m�tanak a 90 fokkal elford�tott lapok) akt�vv� teszi (megford�tja).

- V�gezet�l fel�ldozhat a tartal�kban lev� akt�v sz�rnyei k�z�l egyet vagy t�bbet az�rt, hogy sz�rnykomponenshez jusson. A sz�rnyb�l kinyerhet� sz�rnykomponensek sz�m�t a k�rty�n, a k�p alatt tal�lhat� ikonok jelzik. A fel�ldozott sz�rny azonnal a gy�jt�be ker�l. Nem lehet olyan sz�rnyet fel�ldozni, amelyb�l nem nyerhet� ki sz�rnykomponens. Galetkit nem lehet sz�rnykomponens�rt fel�ldozni.

2. H�z�si f�zis

Hacsak valamilyen k�rtya hat�sa m�st nem dikt�l, egy lapot kell h�zni a paklib�l, ez k�telez�. Ha egy j�t�kosnak m�r elfogyott a paklija, akkor nem h�z.

3. �s 6. F� f�zis

Ilyenkor az a j�t�kos, akinek a k�re tart, b�rmilyen k�rty�t kij�tszhat. Ha nem akar, nem j�tszik ki egyet sem, fels� hat�rt csak a lapok id�z�si k�lts�ge �s a j�t�kos Var�zspontjainak sz�ma jelent.

4. Csere f�zis

A csere f�zis kezdet�t be kell jelentened, ilyenkor ellenfelednek m�g van lehet�s�ge, hogy a csere f�zis el�tt lapokat j�tsszon ki. Ezekre te is reag�lhatsz, s�t a f� f�zisodnak megfelel�en tev�kenykedhetsz, am�g �jra be nem jelented a csere f�zisod kezdet�t.

A tartal�kod �s az �rposztod k�z�tt ilyenkor (�s csak ekkor) tetsz�s szerint cser�lgetheted a l�nyeidet. Ek�zben egyik j�t�kos sem j�tszhat ki �j lapokat. A csere f�zis v�g�t be kell jelentened. Az �rposztban lev� l�nyeid fognak harcolni az ellenf�l l�nyeivel; �k azok, akik az ellenf�l �P-jeinek cs�kkent�s�ben a d�nt� r�szt v�llalj�k; �s �k fognak T�ged v�deni az ellenf�l k�r�ben az � t�mad�s�t�l. Az �rposztban lev� l�nyeid soha, semmilyen m�don nem passziviz�l�dhatnak!

A tartal�kban lev�k �p�tkezhetnek (l�sd az �p�tm�nyekn�l), seg�thetnek a var�zspontgy�jt�sben a k�vetkez� k�r�d elej�n, �s haszn�lhatj�k bizonyos k�pess�geiket.

Ha valamely k�rtya m�st nem dikt�l, az �rposztodban egyszerre maximum 3 l�ny lehet. Ez az �rposzt "m�rete". A tartal�kban b�rmennyi l�nyed lehet.

5. Harci f�zis

A csere f�zis ut�n m�g mindk�t j�t�kos haszn�lhat azonnali var�zslatokat �s hat�sokat, ezut�n kezd�dik a harci f�zis.

Ekkor t�madhatod meg ellenfeled l�nyeit, �p�tm�nyeit �s mag�t az ellens�ges j�t�kost. R�szletesebb le�r�s�t l. k�s�bb.

7. Gy�gyul�si f�zis

Ez egyben a k�r�d v�g�t is jelzi - akkor k�vetkezik be, amikor bejelented, hogy k�sz vagy. Ilyenkor ellenfelednek m�g van lehet�s�ge, hogy "v�rj, m�g a gy�gyul�si f�zisodban..." felki�lt�ssal, a k�r�d befejez�se el�tt cselekedjen, �s ezekre te is reag�lhatsz, de m�r csak azonnali var�zslatokkal �s hat�sokkal. Ezek ut�n a gy�gyul�si f�zisban felv�ltva haszn�lhattok azonnali var�zslatokat �s hat�sokat, hasonl�an a f� f�zishoz, de csak ilyeneket.

A gy�gyul�si f�zis v�g�n minden megsebes�lt, de el nem pusztult l�ny (bele�rtve az ellenf�l l�ny�t is) sebes�l�se megsz�nik, ezut�n m�r semmilyen lapot sem lehet kij�tszani, �s nem haszn�lhat� semmilyen hat�s.

Ezut�n k�zvetlen�l az ellenf�l k�re j�n.

A j�t�k sor�n kij�tszott l�nyek a tartal�kba ker�lnek, �ltal�ban fektetve, azaz passz�van.

A passz�v l�nyek nem mehetnek be az �rposztba, �gy a harcban sem vesznek r�szt, �s nem haszn�lhatnak semmilyen, passziviz�l�st ig�nyl� k�pess�get (de term�szetesen lehet r�juk var�zsolni). Ezek a l�nyek majd a k�vetkez� k�r�d elej�n aktiviz�l�dnak, s akkor kezdhetik el igazi m�k�d�s�ket. Csak akt�v l�nyek k�pesek pl. �p�tkez�sre (l�sd az �p�tm�nyekn�l). Minden l�nynek van sebz�se (SB) �s �letpontja (�P). Az SB a l�ny k�rty�k bal als� sark�ban, az �P a jobb als� sarkukban l�that�.

A Sebz�s adja meg, mennyi �P-t tud sebezni ellens�ges l�nyen, �p�tm�nyen vagy j�t�koson, az �P pedig, hogy mennyi sebz�st b�r elviselni. Az a l�ny, amelynek �P-je 0-ra vagy az al� cs�kken, meghal (de el�tte m�g lehet esetleg regener�lni vagy gy�gy�tani). Az SB-t �s �P-t a l�nyekre rakott lapokon k�v�l m�g az �n. v�dekez�s b�nusz szab�lya m�dos�thatja. Ez azt jelenti, hogy a te k�r�dben minden m�s j�t�kos �sszes l�ny�nek van +1 SB-je �s +1 �P-je.

A legt�bb l�nyb�l kinyerhet� �n. sz�rnykomponens (egy vagy t�bb). A k�rtya k�z�ps� r�sz�n l�that� ikonok mutatj�k meg, hogy h�ny sz�rnykomponenst lehet a l�nyb�l kinyerni. Ha az ellenf�lnek egy l�nye elpusztul (az asztalr�l a gy�jt�be ker�l), s ez nem az el�k�sz�t� f�zisban t�rt�nt, akkor kapsz annyi sz�rnykomponens jelz�t, amennyi a l�nyre van �rva. A sz�rnykomponensek sz�mol�s�ra haszn�lhatsz p�nzdarabot, gyuf�t, k�veket, vagy b�rmilyen egy�b jelz�t. Ha a l�ny az el�k�sz�t� f�zisban pusztul el, egyik j�t�kos sem kapja meg a sz�rnykomponens jelz�ket (kiv�ve persze ha valaki direkt �ldozta fel egy saj�t sz�rny�t).

Ha te puszt�tod el a saj�t l�nyedet, akkor is az ellenf�l kapja a sz�rnykomponenst, kiv�ve, ha a l�nyt fel�ldoztad. Bizonyos var�zslatok �s hat�sok megk�vetelik egy vagy t�bb l�ny fel�ldoz�s�t.

A j�t�kos az el�k�sz�t� f�zis v�g�n fel�ldozhat a saj�t, akt�v sz�rnyei k�z�l ak�rh�nyat, de csak olyat, amib�l kinyerhet� sz�rnykomponens. Ezek�rt is hasonl� jelz�ket kap. Az �gy fel�ldozott sz�rnyek a gy�jt�be ker�lnek. B�rmikor, amikor sz�rnykomponenst nyersz ki egy l�nyb�l, lemondhatsz ezekr�l teljesen vagy r�szben. Ezt hangosan be kell jelentened, teh�t ha elfelejted a sz�rnykomponenseket feljegyezni (ellenfeled: "�h, nyilv�n lemondt�l r�la"), akkor nem veszett el azonnal, csak az aktu�lis f�zis legv�g�n.

A l�nyek k�z� tartoznak a galetkik �s a torzsz�l�ttek. A galetkiknek k�t k�l�nleges k�pess�g�k van:
- lehet r�juk testr�szt rakni (l�sd k�s�bb), �s
- "megehetnek" torzsz�l�tteket. Ez ut�bbi azt jelenti, hogy ha valaki sz�rnykomponenst nyer ki egy torzsz�l�ttb�l (kiv�ve az el�k�sz�t� f�zisban), �s van galetkije j�t�kban, akkor minden egyes sz�rnykomponens kinyer�se helyett rakhat egy jelz�t (haszn�lj p�nz�rm�t, gyufasz�lat vagy b�rmi m�st) valamelyik galetkij�re. Minden ilyen jelz� +1 sebz�st �s +1 �P-t ad a galetkinek, �s rajta marad mindaddig, am�g a galetki el nem pusztul, vagy valamilyen m�s lap el nem t�vol�tja a jelz�t. Ilyenkor a galetki "elfogyasztja az elhullott torzsz�l�ttet".

Ezenk�v�l ha valakinek van galetkije �s torzsz�l�ttje is j�t�kban, akkor, ha a torzsz�l�tt akt�v �s van benne sz�rnykomponens, b�rmikor, azonnali hat�sk�nt fel�ldozhatja, �s annyi ilyen jelz�t oszthat sz�t a galetkijei k�z�tt, ah�ny sz�rnykomponens van a torzsz�l�ttben. Ilyenkor t�nyleges sz�rnykomponens kinyer�sre nincs lehet�s�g, azt csak az el�k�sz�t� f�zisodban teheted meg, mint egy�bk�nt.

A var�zslatoknak h�rom kateg�ri�ja van: b�b�j, �ltal�nos �s azonnali. Fontos megjegyezni, hogy a t�bbi t�pus� k�rtya nem sz�m�t var�zslatnak, m�g akkor sem, ha kij�tsz�sa Var�zspontba ker�l (pl. a l�nyek vagy a szak�rtelem k�rty�k).

A b�b�j var�zslatok kij�tsz�s ut�n a j�t�kban maradnak, am�g valamilyen k�ls� hat�s meg nem sz�nteti �ket. Csak a f� f�zisodban j�tszhatsz ki ilyet. A b�b�j var�zslatok is t�bbf�l�k lehetnek. Ha a lapon "b�b�j l�nyre" felirat van felt�ntetve, hat�sa egy �ltalad v�lasztott l�nyre lesz �rv�nyes, ilyenkor erre a l�nyre kell tenni a b�b�jt. Ha a l�ny a gy�jt�be ker�l, vele egy�tt megy a b�b�j is. Hasonl�an a "b�b�j t�rgyra" egy t�rgyra, a "b�b�j �p�tm�nyre" egy �p�tm�nyre, a "b�b�j b�b�jra" pedig egy m�sik, m�r j�t�kban lev� b�b�jra hat� b�b�j var�zslat. Ha a lapra egyszer�en csak "b�b�j" van �rva, akkor az asztalra kell helyezni kij�tsz�skor; ilyenkor a lap le�r�s�b�l der�l ki, pontosan kire hat (�ltal�ban lapok egy bizonyos csoportj�ra). Ha egy ilyen "b�b�jt" bepassziviz�lnak, nem fejti ki hat�s�t, am�g passz�v.

Az �ltal�nos var�zslatok hat�sa azonnal megt�rt�nik, ezut�n a k�rty�t el kell dobni, az soha nem ker�l az asztalra. �ltal�nos var�zslatot csak a saj�t f� f�zisodban j�tszhatsz ki.

Az azonnali var�zslatok annyiban k�l�nb�znek az �ltal�nos var�zslatokt�l, hogy ezeket az ellenf�l F� f�zis�ban �s b�rmely harci ill. gy�gyul�si f�zisban is ki lehet j�tszani, elt�r�en az �sszes t�bbi t�pus� k�rty�t�l.

Ha egym�s ut�n t�bb azonnali var�zslat ker�l kij�tsz�sra, ak�r t�bb j�t�kos kez�b�l is, a var�zslatok hat�sa azonnal megt�rt�nik. Ha valamelyik k�rtya m�k�d�se ett�l a szab�lyt�l elt�r, azt a k�rtya le�r�s�ban k�l�n hangs�lyozzuk. Kiv�telt k�peznek p�ld�ul az �n. �letment� hat�sok. Ha egy var�zslat meg�li egy l�ny�nket, akkor a l�ny nem ker�l azonnal a gy�jt�be, lehet�s�g�nk van m�g a l�ny �P-j�t n�vel� azonnali var�zslatot kij�tszani. Ha ezt nem tessz�k meg azonnal, akkor a l�ny a gy�jt�be v�ndorol.

Ha vita t�madna k�t var�zslatn�l, hogy melyiket j�tssz�k ki el�sz�r, akkor az� a j�t�kos� az els�bbs�g, akinek a k�re tart. Ezut�n felv�ltva j�tszhatnak ki var�zslatokat mindaddig, am�g valamelyik�j�k m�r nem akar t�bbet kij�tszani. Term�szetesen az a j�t�kos, akinek nincs k�re, csak azonnali var�zslatokat j�tszhat ki. Ekkor a m�sik j�t�kos tov�bb hozhat ki azonnali var�zslatokat, �s az ellenf�l b�rmikor k�zbeavatkozhat egy var�zslat ut�n saj�t var�zslat�val.

Az azonnali var�zslatok csoportj�n bel�l vannak �n. azonnali reakci� lapok. Ezeket azonnali var�zslatk�nt kell kezelni, kiv�ve, hogy reakci�k�nt is kij�tszhatod �ket, ezzel m�dos�tva egy �ppen kij�tszott var�zslat vagy egy�b lap hat�s�t.

Az �p�tm�nyek kij�tsz�s�hoz nem Var�zspont sz�ks�ges. A tartal�kban lev� akt�v l�nyeidet kell haszn�lnod az �p�tm�ny fel�p�t�s�hez. Az �p�tm�nyre �rt id�z�si k�lts�g hat�rozza meg, hogy az �p�t�s�hez h�ny l�ny r�szv�tele sz�ks�ges. Az �p�tm�nyeket csak akkor lehet fel�p�teni, ha rendelkez�sre �ll a megfelel� mennyis�g� �p�tkez� er�. Az �p�tkez�sben r�sztvev� �sszes l�nyt passziviz�lni kell. A l�nyeket �p�tkez�s k�zben nem lehet elpuszt�tani, �s �gy az �p�tkez�st megakad�lyozni, mivel az �p�t�s azonnal lezajlik. (Ut�na persze el lehet �ket puszt�tani, de ez a m�r kij�tszott �p�letet nem befoly�solja.) Az �p�tm�nyek kij�tsz�skor passz�van, azaz fektetve j�nnek j�t�kba, majd a gazd�juk k�vetkez� el�k�sz�t� f�zis�ban v�lnak akt�vv�. A passz�v �p�tm�ny nem fejt ki semmilyen hat�st, de nem is rombolhat� le l�nyek �ltal (azonban az �p�tm�nyekre hat� var�zslatok hatnak r�).

Az �p�tm�nyeket lerombolni a k�vetkez�k�ppen lehet: Ha valaki t�mad az �rposztb�l, �s a t�mad�s�t nem v�dik ki (azaz "�t�t az �rposzton"), akkor d�nthet �gy, hogy az ellenf�l k�zvetlen megsebz�se helyett annak egy �p�tm�ny�t rombolja. Ahhoz, hogy az �p�tm�ny megsemmis�lj�n, a t�mad�knak egyetlen k�r alatt az �p�tm�nyt teljesen el kell puszt�taniuk. Ez azt jelenti, hogy legal�bb annyit kell �sszesen sebezni�k, amennyi az �p�tm�ny struktur�lis pontja (SP). Az �p�tm�ny SP-je a k�rtya jobb als� sark�ban l�that� sz�m. Ha egy l�ny gazd�ja �gy d�nt�tt, hogy a l�ny az �p�tm�nyt t�madja, akkor teljes Sebz�s�t az �p�tm�nyre haszn�lja, vagyis nem okozhat pl. 3 strukt�r�lis pont sebz�st az �p�tm�nynek, �s egyet az ellenf�lnek. Az �p�tm�ny sebz�sekor a l�nyek direkt sebz� k�pess�g�ket (lehelet, energiat�ske, stb.) is haszn�lhatj�k, hacsak nincs k�l�n le�rva, hogy ez a sebz�s csak �rposztban lev� l�nyre m�k�dik. Egy �p�tm�nyt, b�rmennyi l�ny t�madhat egyszerre, ha siker�lt �t�tni�k az �rposzton. A lerombolt �p�tm�ny a gy�jt�be ker�l. A megsebzett, de el nem pusztult �p�tm�nyek a Gy�gy�t�s f�zisban elvesztik s�r�l�seiket, a l�nyekhez hasonl�an.

A t�rgyak kij�tsz�s�hoz nem Var�zspontok, hanem sz�rnykomponens jelz�k sz�ks�gesek, a k�rtya bal fels� sark�ban az id�z�si k�lts�g adja meg, hogy mennyi sz�rnykomponenst kell elk�lteni a t�rgy kij�tsz�s�hoz. A t�rgyak a b�b�j var�zslatokhoz hasonl�an j�t�kban maradnak, az asztalra kell tenni �ket.

A j�t�kosnak alap�llapotban egyetlen szak�rtelme sincs. Ha kij�tszik egy ilyen k�rty�t, elsaj�t�totta az adott szak�rtelmet 1-es szinten. Ha kij�tszik m�g egyet ugyanabb�l a k�rty�b�l, akkor a szak�rtelme 2-re n�vekszik. A szak�rtelmeket nem l�nyre, hanem egyszer�en az asztalra kell tenni. A szak�rtelmek kij�tsz�sa VP-b�l t�rt�nik, de nem sz�m�tanak var�zslatnak.

A testr�szek j�t�kban marad� lapok, amelyeket VP-b�l lehet kirakni, de nem sz�m�tanak var�zslatnak.

A testr�sz t�pus� lapokat kiz�r�lag galetkikre lehet rakni, egy galetki b�rmennyi testr�szt kaphat ("kin�veszti" ezeket), ak�r t�bb ugyanolyat is.

A testr�sz fel�ldoz�s�val a galetki megmenek�lhet minden vesz�lyb�l, a harcot kiv�ve. Ennek pontos defin�ci�ja:

Ha l�trej�n egy var�zslat vagy hat�s, amely egy vagy t�bb galetkit c�lozna, megsebezne, fel�ldoz�sra k�nyszer�tene (ak�r �gy is, hogy a l�nyek gazd�ja v�laszt), elvenne a tulajdonos�t�l, jelz�t rakna r�, passziviz�lna, vagy amelynek hat�s�ra a galetki kiker�lne a j�t�kb�l, ilyenkor b�rmely �rintett galetkir�l egy tesztr�szt a testr�sz gazd�ja a gy�jt�be dobhat (ilyenkor a testr�szt fel�ldozza), ekkor a var�zslatnak vagy hat�snak erre a galetkire nincs hat�sa. Ezt a k�pess�get az el�k�sz�t� f�zisban nem lehet haszn�lni.

Harc

I. A t�mad� bejelenti, hogy harci f�zis kezd�dik (utols� lehet�s�g nem harcban haszn�lhat� azonnali lapok kij�tsz�s�ra a harc el�tt).

II. T�mad�s kijel�l�se. A t�mad� kijel�li, hogy mely l�nye kire t�mad. Csak az �rposztban lev� l�nyekkel lehet t�madni. T�madhat� az ellenf�l �rposztj�nak b�rmely l�nye ill. �p�lete, �s maga az ellenf�l is, de az ellenf�l vagy egy �p�let csak akkor, ha m�r minden ellens�ges, �rposztban �ll� l�nyt t�mad legal�bb egy l�nyed. �gy, ha ugyanannyi l�nyed van az �rposztban, mint ellenfelednek, akkor nem tudod �t megsebezni ("�t�tni az �rposzton"), de ha legal�bb eggyel t�bb, akkor m�r igen. Nem vagy k�teles minden l�nnyel t�madni, s�t, ak�r az �sszes l�nyed t�mad�s n�lk�l is ott maradhat az �rposztban v�dekezni.
Egy ellens�ges l�nyre maximum k�t l�nnyel t�madhatsz. Ilyenkor a v�dekez� l�ny gazd�j�nak m�g ebben a f�zisban el kell d�ntenie, melyik t�mad�ra �t vissza, �s kiz�r�lag azt sebezheti.

III. Azonnali var�zslatokat haszn�lhatnak a j�t�kosok.

IV. Speci�lis k�pess�gek haszn�lata. Harci speci�lis k�pess�geket lehet haszn�lni. Ilyen pl. a lehelet. A j�t�kosok felv�ltva jel�lnek ki speci�lis k�pess�geket (aki t�mad, az el�sz�r) addig, am�g b�rmelyik j�t�kos is akar speci�lis k�pess�get kijel�lni. Ezut�n minden speci�lis k�pess�g hat�sa egyszerre t�rt�nik meg.
Egy l�nnyel csak egy c�lpontot lehet megsebezni, m�g akkor is, ha a sebz�s ak�r t�bb ellenf�l meg�l�s�re is elegend� lenne. Hasonl�an, ha egy l�nyed az ellenf�l egy l�ny�t sebzi, �s el tudja puszt�tani, a "marad�k" sebz�st nem haszn�lhatod semmi m�sra, �gy az ellenf�l megsebz�s�re sem.

V. Azonnali var�zslatokat �s b�rmikor haszn�lhat� k�pess�geket haszn�lhatnak a j�t�kosok. Olyan l�nyek speci�lis k�pess�gei, amelyek 0 vagy ann�l kevesebb �P-be ker�ltek, nem haszn�lhat�ak, kiv�ve a regener�l�d�st. Ezut�n a IV. f�zisban 0 �P-re vagy az al� cs�kkent l�nyek a gy�jt�be ker�lnek. A gy�jt�be ker�lt l�nyekb�l a m�sik j�t�kos megkapja a sz�rnykomponenseket, illetve, ha az elpusztult l�ny torzsz�l�tt volt, �s van j�t�kban galetkije, minden sz�rnykomponens helyett egy-egy +1 sebz�st �s +1 �P-t jelent� jelz�t rakhat a galetkij�re.

VI. �t�s f�zis. A l�nyek a II. f�zisban kijel�lt ellenfel�ket sebzik. (Ha ez mostanra m�r nincs az �rposztban, akkor sem v�laszthatnak �j c�lpontot). Annyival cs�kken az �t�s sor�n mindkett�j�k �P-je, amennyi a m�sik l�ny sebz�se. FONTOS: A v�dekez� l�nyeknek, azaz a te k�r�dben az ellenf�l minden l�ny�nek +1 SB-je �s +1 �P-je van. Ezt v�dekez�s b�nusznak nevezz�k.

VII. Ua. mint az V. f�zis, csak itt a VI. f�zis sor�n elpusztult l�nyek ker�lnek a gy�jt�be.

A l�ny k�rty�kon szerepel� sz�vegeket h�rom csoportra oszthatjuk: kihoz�si felt�tel, h�tr�ny �s speci�lis k�pess�g.

Kihoz�si felt�telnek nevezz�k, ha egy l�ny j�t�ka hozatal�hoz - ak�r a kezedb�l, al�r a gy�jt�b�l hozod j�t�kba -, valamilyen felt�telnek teljes�lnie kell, k�l�nben a l�ny nem hozhat� j�t�kba. A kihoz�si felt�tel soha, semmilyen m�don nem k�sz�b�lhet� ki, kiv�ve ha egy lap m�sk�ppen nem dikt�lja.

H�tr�nynak nevezz�k, amikor egy l�ny sz�modra egy�rtelm�en el�nytelen tulajdons�gokkal rendelkezik. Ez �ltal�ban az el�k�sz�t� f�zisban teljes�tend� felt�tel, pl. elk�ltend� VP vagy sz�rnykomponens. De ilyen az is, ha egy galetki nem kaphat egyn�l t�bb testr�szt, vagy ha egy l�nynek kisebb a sebz�se bizonyos l�nyek ellen. A h�tr�nyokat az adott l�ny semmilyen m�don nem vesztheti el. A "h�tr�ny" sz� az �jabb kiad�s� lapokon k�l�n fel van t�ntetve.

L�nyek speci�lis k�pess�geinek nevezz�k �sszefoglal�an mindazokat az egy�b k�pess�geket, melyek a l�nyk�rtya sz�veg�ben szerepelnek, �s nem tartoznak a kihoz�si felt�telek vagy h�tr�nyok k�z�. Ezeket k�t csoportra oszthatjuk: l�teznek �lland�an m�k�d� �s aktiv�l�st k�v�n� k�pess�gek.

Az �lland�an m�k�d� k�pess�g a l�ny "be�p�tett tulajdons�ga", �lland�an, mindenf�le bejelent�s n�lk�l m�k�dik.

Ilyenek:

- Immunit�s t�zre, savra stb. A l�nyt az adott t�mad�si form�val nem lehet sebezni. Pr�b�lkozni lehet vele, de �rtalmatlanul pattan le r�la. Az immunit�s var�zslatokra �s speci�lis k�pess�gekre is vonatkozik.

- Immunit�s m�regre. A l�nyre semmilyen m�don nem lehet m�regjelz�t rakni, ha volt rajta, miel�tt az immunit�st megkapta, akkor a jelz�k azonnal leesnek.

- L�nyek egy csoportj�nak (�ltal�ban csak a te oldaladon lev�knek) plusz sebz�s, vagy �letpont ad�sa.

- M�rgez�s. Ha a l�ny meg�t egy m�sikat (f�ggetlen�l att�l, hogy megsebezte-e vagy sem), akkor a meg�t�tt l�nyre rakjunk annyi m�reg jelz�t, ah�nyas m�rgez�se van a l�nynek. A l�ny gazd�j�nak el�k�sz�t� f�zis�ban, ha egy l�nyen m�regjelz� van, rakj�l r� egy �jabb m�regjelz�t (teh�t ha t�bb forr�sb�l kapott m�rgez�st, akkor is csak egy ker�l r�). Ha ekkor a m�regjelz�k sz�ma egyenl� vagy meghaladja a l�ny �letpontj�t, az a gy�jt�be ker�l. Ilyenkor sz�rnykomponens nem nyerhet� ki bel�le. A m�sik j�t�kost nem m�rgezheted meg. A m�regnek semmilyen m�s hat�sa nincs, teh�t nem okoz �P cs�kken�st, a gazd�ja el�k�sz�t� f�zis�n k�v�l soha nem kell figyelembe venni �ket.

- M�gikus v�dekez�s/t�mad�s. A m�gikus v�dekez�s� l�nyeket norm�l fegyverekkel �s m�dokon a harc �t�si f�zis�ban nem lehet megsebezni. Az ilyen l�nyek �P-j�nek ikonja s�rg�sv�r�s a szok�sos feh�r helyett. Ezeket a l�nyeket csak m�gikus t�mad�ssal rendelkez� l�nyek tudj�k megsebezni. Az ilyenek sebz�s�nek ikonja s�rg�sv�r�s a szok�sos feh�r helyett. A m�gikus v�delem nem v�d meg semmilyen var�zslatt�l vagy speci�lis k�pess�gt�l (direkt sebz�st�l �s m�rgez�st�l sem), kiz�r�lag a Harc �t�s f�zis�ban kapott sebz�st cs�kkenti 0-ra. A t�mad� l�ny ilyenkor is k�pes meg�tni a v�dekez�t, csak 0 sebz�st okoz neki.

- L�thatatlans�g/l�thatatlans�g l�t�sa. A l�thatatlans�ggal rendelkez� l�ny akkor is �t�thet az �rposzton, azaz t�madhatja mag�t a m�sik j�t�kost vagy annak �p�tm�ny�t, ha m�g nincs minden, az ellens�ges �rposztban lev� l�ny t�madva. A l�thatatlans�gnak SEMMILYEN m�s hat�sa nincs. A l�thatatlan l�nynek ezen k�pess�ge nem m�k�dik, ha az ellenf�l �rposztj�ban van olyan l�ny, aki l�tja a l�thatatlant (ilyenkor � "figyelmezteti a t�bbi l�nyt a vesz�lyre").

- Rep�l�s. A l�ny akt�van ker�l a tartal�kba, teh�t pl. a Csere f�zisban azonnal az �rposztba tehet�. A rep�l�snek ezut�n m�s hat�sa nincs, de bizonyos k�rty�k hivatkozhatnak rep�l� l�nyekre.

- �s minden egy�b, itt nem r�szletezett �lland� k�pess�g (pl. �sz�s).

Azok az aktiv�l�st k�v�n� k�pess�gek, amelyek haszn�lat�r�l, c�lpontj�r�l a gazd�juknak d�nt�st kell hozniuk. Az aktiv�l�st k�v�n� k�pess�gek nem m�k�dnek magukt�l, a l�ny gazd�j�nak "aktiv�lni" kell �ket, be kell jelentenie, hogy ezt a k�pess�get szeretn� haszn�lni, �s ki kell fizetnie a k�pess�g k�lts�g�t, ami lehet passziviz�l�s, VP, fel�ldoz�s, vagy m�s k�lts�g. Ha egy k�pess�get 0 VP-�rt lehet haszn�lni, az att�l m�g aktiv�l�st k�v�n� k�pess�g. Azon k�pess�gek, melyek passziviz�l�st ig�nyelnek, csak akt�van haszn�lhat�k, m�g azokat melyekhez csak VP-t kell elk�lteni, passz�van is alkalmazhat�k, s�t az �rposztb�l is haszn�lhat�k (pl. regener�l�d�s, Kreatin k�pess�ge). Ha egy k�pess�g le�r�sa m�st nem dikt�l, b�rmikor haszn�lhat�ak, amikor az azonnali var�zslatok is lehet alkalmazni (l�sd ott).

Ezek pl.:

- Regener�l�d�s. El�tte �ll egy sz�m, pl. 2-es regener�l�d�s. A l�nyed az �t �r� sebz�s eg�sz�t vagy egy r�sz�t visszagy�gyulhatja (m�g akkor is, ha egy�bk�nt elpusztulna) ha elk�ltesz annyi VP-t �letpontonk�nt, ah�nyas sz�m �ll a regener�l�d�s el�tt. Pl. egy 2-es regener�l�d�ssal b�r� l�nyedet megsebezt�k, �P-je m�nusz egyre cs�kken. Azonnal �gy d�ntesz, hogy 1 �P-ig regener�lod, hogy �letben maradjon. Ehhez 2�2 = 4 VP-t kell elk�ltened. Ha egy k�rtya hat�sa m�st nem dikt�l, egy k�rben egy l�nyen max. 4 �P-t regener�lhatsz, de eddig a hat�rig egy k�r�n bel�l t�bbsz�r is regener�lhatsz rajta, �s egyszerre 1-n�l t�bbet is regener�lhatsz. Csak k�zvetlen�l a sebz�s elszenved�se ut�n haszn�lhat�, ak�r az �t�s f�zison bel�l is. A l�ny �P-je ezzel nem mehet az eredeti max. �rt�k f�l�! Ha egy l�nyt kirakt�l a gy�jt�be, ut�lag m�r nem haszn�lhatod a regener�l� k�pess�g�t.

- Harci k�pess�gek. A harci k�pess�geket ikon jel�li. Ezeket a Harci f�zisban lehet haszn�lni, azon bel�l is a Speci�lis k�pess�gek haszn�lata f�zisban. A harci k�pess�geket csak az �rposztb�l lehet haszn�lni, csak akkor, ha van harc (teh�t legal�bb egy l�ny t�mad�st hajt v�gre).

Ezen bel�l lehetnek:

- Direkt sebz� k�pess�g. Ilyenek a t�zlehelet, savlehelet, energiat�ske, l�ngcs�va, elektromos kis�l�s stb. Mindig tal�lhat� el�tte egy sz�m, pl. 3-as t�zlehelet. A l�ny m�g a fizikai sebz�s kioszt�sa el�tt az egyik, �t t�mad�, vagy �ltala t�madott l�nyen, �p�leten ill. j�t�koson okozhat maximum ennyi �P sebz�st. El kell k�lteni annyi VP-t, amennyi �P-t akarsz sebezni, ez 0-t�l a k�pess�ghez �rt sz�mig terjedhet, de t�bb r�szletben nem lehet kiosztani. �gy ha eld�nt�tted �s k�z�lted, hogy 3-as t�zleheletre k�pes l�nyed csak 1 VP-�rt lehel enn�l a haszn�latn�l, azt m�r nem m�dos�thatod. Ha valamilyen k�rtya m�st nem dikt�l, egy k�rben csak egyszer lehet haszn�lni. A v�dekez� l�ny is haszn�lhat direkt sebz�st. Ha a c�lpont ebbe belepusztul, m�r vissza sem �thet. A direkt sebz�st akkor is lehet haszn�lni, ha k�zvetlen�l a m�sik j�t�kost t�madod. Vigy�zat, direkt sebz�st haszn�l� l�ny csak arra �thet a Harc VI. f�zis�ban, akire direkt sebz� k�pess�g�t haszn�lta (kiv�ve, ha a k�rtya m�st nem dikt�l)!

- Minden egy�b k�pess�g, melyet a ikon jel�l.
Ha egy k�pess�get nem lehet harcban haszn�lni, akkor azt a k�pess�g le�r�sa k�l�n megeml�ti. A passziviz�l�st ig�nyl� k�pess�geket �rposztban soha nem lehet haszn�lni, csak tartal�kban.

Ha egy lapon ezt a sz�veget l�tod: "K�z�s k�pess�g:", ez azt jelenti, hogy a lapnak ezt az aktiv�l�st k�v�n� k�pess�g�t nem csak a lap gazd�ja haszn�lhatja, hanem b�rmely j�t�kos. Ha egy�b korl�toz�s nincs a lapon, akkor b�rki, b�rmikor (term�szetesen az el�k�sz�t� f�zist kiv�ve) azonnali hat�sk�nt haszn�lhatja a k�pess�get, az id�z�t�si szab�lyokat betartva.

A hegym�lyi l�nyeket a ikon jel�li. Ez �nmag�ban semmit sem jelent, nem is speci�lis k�pess�g vagy h�tr�ny, hanem olyan tulajdons�ga a lapnak, mint pl. a KF ikon vagy az alt�pus (de ez nem alt�pus!)

Ha egy var�zslaton l�tod ezt a jelet, az azt jelenti, hogy ez egy hegym�lyi m�gia lap, vagyis kij�tsz�si felt�tele, hogy hegym�lyi l�nyed legyen j�t�kban.

Id�z�t�s

A j�t�k sor�n el�fordulhat, hogy k�t j�t�kos egyszerre akar valamilyen lapot kij�tszani, esetleg a m�sik j�t�kos vill�mgyorsan az asztalra rak valamilyen lapot m�r akkor, amikor h�zol. Ez azonban nem reflexj�t�k, a kij�tsz�snak meghat�rozott sorrendje van, amit a t�bbi szab�lyhoz hasonl�an be kell tartani. Az a j�t�kos jogosult el�sz�r lapot kij�tszani, akinek a k�re tart, k�zvetlen�l a h�z�s ut�n. A m�sik j�t�kos ebben kiz�r�lag akkor el�zheti meg, ha a k�rtya k�l�n lesz�gezi, hogy k�zvetlen�l a h�z�s f�zis ut�n kirakhat�. Ha az el�nyszab�lyt az ellenf�l nem veszi figyelembe, �s kirak egy lapot, miel�tt lehet�s�get adna a soron lev� j�t�kosnak, hogy valamit kij�tsszon, a k�rty�t vissza lehet vele vetetni. A tov�bbiakban a lapok lerak�sa licitszer�en folyik: a soron lev� j�t�kos k�rty�j�ra az ellenf�l kij�tszhat v�laszk�pp egy saj�t lapot, majd megint az aktu�lis j�t�kos j�n. Term�szetesen az egyik j�t�kos t�bb lapot is lerakhat egym�s ut�n, ha a m�sik nem akar k�zbeavatkozni, de mindig meg kell adni a lehet�s�get a reag�l�sra. Term�szetesen nem kell minden lap kirak�sa ut�n hangosan megk�rdezni, hogy "Nos, akarsz valamit csin�lni?". El�g, ha a lap kirak�sa ut�n v�rsz egy kicsit (k�zben k�rd�n n�zel a m�sikra), �s ha nem sz�l k�zbe ("V�rj!"), kirakod az �jabb lapot.

Ha az ellenf�l "reag�l�sk�nt" egy olyan lapot akar kij�tszani, aminek semmi k�ze nincs az �ltalunk kij�tszott laphoz, teh�t nem akarja az �pp lel�tt l�ny�t megmenteni, �s nem akar azonnali reakci� lapot kihozni, mi viszont szeretn�nk ilyen lapot kij�tszani, mintegy a saj�t lapunkra reag�lva, nek�nk van els�bbs�g�nk (ez az egyetlen kiv�tel a "hol az egyik j�t�kos j�n, hol a m�sik" a szab�ly al�l).

M�g n�h�ny sz�t meg�rdemelnek az azonnali reakci� lapok, mint pl. a Nimgilario csele. Ezeket minden szempontb�l azonnali var�zslatnak kell tekinteni. Mint a fenti p�ld�b�l l�that�, a "k�zvetlen�l azut�n j�tszhatod ki" mondat nem azt jelenti, hogy semmilyen lapot nem lehet k�zben kij�tszani, hanem azt, hogy egyetlen olyan lapot sem j�tszottak ki k�zben, amely nem az eredeti lapra vonatkoz� reakci� lett volna. A reakci� lapokat nem haszn�lhatod akkor, amikor a var�zslat m�r v�grehajt�sra ker�lt, de ez egyben azt is jelenti, hogy egy var�zslat kij�tsz�s�t teljesen megakad�lyozhatja, semmiss� teheti egy reakci�-lap.

Ha a soron lev� j�t�kos a csere f�zist el akarja kezdeni, ezt be kell jelentenie, �s a m�sik j�t�kos ekkor is j�tszhat ki lapot, akkor is, ha az aktu�lis j�t�kos m�g semmit nem rakott ki.

P�lda: Mikl�s h�z, majd k�zli, hogy r�gt�n a csere f�zissal akarja folytatni, azaz r�gt�n be akarja tolni a l�nyeit az �rposztba. Erika azt mondja: "V�rj!" �s kij�tszik egy Siormhad bilincs�t. (Ezt a csere f�zis el�tt �rdemes kij�tszani). Mikl�s �gy d�nt, hogy reag�l a lapra, azaz m�gsem kezdi m�g a cser�t, (nem is lenne mit), hanem kirak egy rep�l� l�nyt, egy T�sk�s h�lyagot. Mivel Erika b�lint, most m�r mehet a csere f�zis, �s a T�sk�s h�lyag beker�l Mikl�s �rposztj�ba.

Vannak lapok, amelyek speci�lis k�pess�gekkel b�rnak, �s b�rmikor lehet �ket haszn�lni. Ezeket id�z�t�s szempontj�b�l ugyan�gy kell tekinteni, mint az azonnali var�zslatokat, vagyis ha valaki egy ilyet haszn�l, ut�na mindig meg kell adni a lehet�s�get a m�sik j�t�kosnak, hogy egy speci�lis k�pess�ggel vagy k�rtya kij�tsz�s�val reag�ljon.

P�lda: Mikl�s passziviz�lja A boldogs�g csengetty�i nev� t�rgy�t, ezzel aktiviz�lva Borun, a b�rgyilkos nev� galetkij�t, amelynek passziviz�l�s�val Erik�nak egy passz�v l�ny�t elpuszt�thatn�. A boldogs�g csengetty�i haszn�lata ut�n azonban nem haszn�lhatja azonnal Borun k�pess�g�t: lehet�s�get kell adni a reag�l�sra. Ez meg is t�rt�nik, Erika kij�tssza a F�reg �rint�se nev� var�zslatot, elpuszt�tva ezzel Borunt, miel�tt bajt okozhatna.

A harci f�zis el�tt, �s a t�mad�k kijel�l�se ut�n is lehet azonnali var�zslatokat �s speci�lis k�pess�geket haszn�lni. Itt is a szok�sos licit�l�si rendszer van, a soron lev� j�t�kos kezd, �s addig j�tszanak ki ilyen lapokat/haszn�lnak k�pess�geket, am�g b�rki akar ilyet haszn�lni. Ha nem akarsz csere f�zist vagy harci f�zist, ezt is hangosan be kell jelentened: ezek a f�zisok ilyenkor is lezajlanak, csak nem t�rt�nik benn�k semmi. Ez az�rt fontos, mert vannak var�zslatok, amelyeket pl. csak a csere f�zis el�tt v. ut�n lehet kij�tszani. Fontos: a csere �s a harci f�zis k�z�tt nem lehet b�b�j vagy �ltal�nos var�zslatot kij�tszani!

Amikor egy j�t�kos befejezi a k�r�t, ezt hangosan be kell jelentenie. El�fordulhat, hogy ellenfele egy lapot eddig a pillanatig tartogatott, ilyenkor mondhatja, hogy "V�rj", �s kij�tszhatja. Term�szetesen a soron lev� j�t�kos erre reag�lhat, �s addig j�tszhatnak ki lapokat, am�g akarnak, �s ezut�n a k�r m�r val�ban v�get �r (l�sd gy�gyul�si f�zis).

Ne felejtsd el, hogy semmilyen var�zslat vagy speci�lis k�pess�g nem haszn�lhat� a h�z�s f�zis el�tt!

A k�rty�k sz�veg�ben fellelhet� egy�b fogalmak, kifejez�sek

- Anti-m�gia
Ha egy lapra �rva azt l�tod: Anti-m�gia: X, ez a k�vetkez�ket jelenti: el�sz�r is a lapra nem lehet semmilyen reakci� var�zslattal reag�lni (hat�ssal lehet). Ezenk�v�l, amikor a lapot sikeresen kij�tszottad (vagyis minden egy�b kij�tsz�skori hat�sa - pl. laph�z�s - l�trej�tt), minden j�t�kosnak el kell dobnia X darab �ltala v�lasztott var�zslatot. Neked ezeket a Semmibe kell dobnod (az Anti-m�gia a haszn�l�j�n�l hat a leger�sebben), a t�bbi j�t�kosnak a gy�jt�be. Ha valakinek kevesebb, mint X darab var�zslat van a kez�ben (vagy egy�ltal�n nincs), akkor csak annyi var�zslatot dob el, amennyi van neki, de ilyenkor meg kell mutatnia a kez�ben lev� lapokat. Az Anti-m�gia egy kij�tsz�skor �rv�nyes�l� hat�s, semmilyen m�s szerepe nincs.

- Avat�r
Az istenek manifeszt�ci�i, f�ldre k�ld�tt h�rviv�i az avat�rok. A HKK-ban minden istennek egy avat�rja van. Az avat�rok l�nyek, de se nem sz�rnyek, se nem kalandoz�k. Teh�t olyan lapok hatnak r�juk, amelyek l�nyekre hatnak, de olyanok nem, amelyek speci�lisan sz�rnyekre vagy kalandoz�kra vonatkoznak. Egy j�t�kos ir�ny�t�sa alatt �sszesen egy avat�r lehet. Ha egy j�t�kos ir�ny�t�sa al� ker�l egy m�sodik avat�r, akkor az els� avat�r a gy�jt�be ker�l (l�tva, hogy �jabb h�rviv� �rkezett, visszat�r isten�hez). Ha valaki b�rmilyen m�don m�sol (Szimul�krum, Zan, stb.) egy avat�rt, az is ugyan�gy avat�rnak sz�m�t.

- �lomjelz�
Ha egy l�nyre �lomjelz� ker�l, akkor passz�van a gazd�ja tartal�kj�ba ker�l. Minden el�k�sz�t� f�zisodban vegy�l le a l�nyr�l vegy�l le a l�nyr�l egy �lomjelz�t. Am�g van rajta �lomjelz�, nem aktiviz�l�dik az el�k�sz�t� f�zisban.

- �t�t az �rposzton
Akkor mondjuk egy l�nyr�l, hogy �t�t�tt az �rposzton, ha az ellens�ges j�t�kost, vagy annak valamilyen �p�tm�ny�t t�madja; f�ggetlen�l att�l, hogy mekkora (esetleg 0) sebz�st okoz.

- Blokkol�s
Ha egy ilyen lapot sikeresen kij�tszott�l a kezedb�l, akkor az ellenfeled max. lehets�ges VP-je X-szel cs�kken (term�szetesen 0 al� nem cs�kkenhet.) Kiz�r�lag k�zb�l kij�tsz�skor j�n l�tre, de a lap id�z�si k�lts�ge lehet 0. Ez a lap kij�tsz�skori hat�sa, nem speci�lis k�pess�g, �gy akkor is l�trej�n, ha a kij�tsz�skori k�pess�gek nem. M�sol� lapok a blokkol�st nem m�solj�k.

- B�ntet�s
Ha egy k�rty�ra az van �rva: b�ntet�s: X �P, ez azt jelenti, hogy ha ez az asztalon lev� lap valaki var�zslat�nak vagy asztalon (esetleg gy�jt�ben) lev� lapj�nak hat�sa miatt kiker�l a j�t�kb�l (teh�t akkor is, ha k�zbe vetetik vissza), vagy kiker�l tulajdonosa ir�ny�t�sa al�l, akkor a var�zslat kij�tsz�ja ill. a hat�st kifejt� lap gazd�ja X �P-t sebz�dik. A b�ntet�s nem �rv�nyes�l akkor, ha egy l�nyedet harcban meg�li egy m�sik l�ny, ha fel�ldozod a lapodat, ill. ha lap l�trej�tt�t megakad�lyozz�k (pl. egy reakci�lappal). A sebz�d�s a hat�s teljes l�trej�tte ut�n k�vetkezik be, teh�t ha pl. Deja Vu-vel leszedik egy l�nyemet, aminek 4 �P-s b�ntet�se van, akkor leesik minden lap, elvesznek a VP-k, felker�l�nk 20 �P-re, stb., majd ezut�n sebz�dik a var�zslat kij�tsz�ja 4-et. Olyan lappal is tal�lkozhattok, amire m�s jelleg� b�ntet�s van �rva, ennek l�trej�tt�nek felt�telei ugyanazok. Term�szetesen az el�bbiek alapj�n megb�nh�dhet valaki a saj�t l�ny�nek lel�v�se miatt is. Ha t�bb forr�sb�l kapsz egyszerre b�ntet�st, azok �sszead�dnak.

- B�b�jra imm�nis
Ha egy l�ny b�b�jra imm�nis, nem lehet c�lpontja semmilyen b�b�jnak, teh�t J�rv�nyt sem lehet tov�bbrakni r�, de b�b�j k�zvetett hat�sa al�l nem mentes�l (pl. �h�ns�g, Influenza).

- C�lpont
Vannak lapok, amelyek c�lpont kijel�l�s�t k�v�nj�k meg. Ilyenkor a lap kij�tsz�j�nak v�lasztania kell egy vagy t�bb megfelel� t�pus� c�lpontot. Ha nincs megfelel� c�lpont, a lapot ki sem lehet j�tszani! Az �sszes, "b�b�j [valamire]" t�pus� lapn�l [valamire] t�pus� c�lpont sz�ks�ges. Passz�v �s tartal�kban lev� lapok is lehetnek c�lpontok. Az olyan lapokat, melyek nem ig�nyelnek c�lpontot (pl. A f�ny ideje) b�rmikor ki lehet j�tszani, akkor is, ha nincs megadott t�pus� lap a j�t�kban.

- Dermeszt�sjelz�
Am�g egy lapon dermeszt�sjelz� van, a lap semmilyen speci�lis k�pess�ge nem m�k�dik, de a l�nyek tudnak �tni (b�r nem m�k�dik m�rgez�s�k vagy direkt sebz� k�pess�g�k sem). Minden el�k�sz�t� f�zisodban vegy�l le a l�nyr�l egy dermeszt�sjelz�t.

- �P fel�ldoz�sa
Bizonyos hat�sok felt�tele, hogy egy vagy t�bb �P-nket fel�ldozzuk. Ez nem sz�m�t sebz�d�snek, teh�t Gran'Darral �s m�s hasonl�, sebz�d�st megakad�lyoz� hat�ssal nem k�sz�b�lhet� ki. Persze gy�gy�t� lapokkal az �gy elveszetett �P tov�bbra is visszanyerhet�.

- �let
Ha egy lapon ezt olvasod: �let X: ez azt jelenti, hogy a lapnak ennyi "�lete van". Azaz, amikor ezt a lapot az id�z�si k�lts�g kifizet�s�vel a kezedb�l kij�tszod, rakj r� X �letjelz�t. Ezeknek az �letjelz�knek a sz�m�t m�s forr�sok nem m�dos�thatj�k. Ah�nyszor ez a lap kiker�lne a j�t�kb�l vagy gazd�t cser�lne, �s m�g van rajta �letjelz�, akkor vegy�l le r�la egy �letjelz�t, �s a lappal nem t�rt�nik semmi, kiv�ve, hogy ha a gy�jt�be ker�l�s �P veszt�st�l t�rt�nne, akkor max. �P-re gy�gyul; ha valamilyen jelz�knek k�sz�nhet�en (pl. m�reg), ker�lne a gy�jt�be, akkor vedd le r�la ezeket a jelz�ket is egy�ttal. De ha pl. a l�ny egyszerre halna meg m�regt�l �s cs�kkenten�k jelz�k az �P-j�t null�ra, akkor ez 2 �let�be ker�l. A jelz�k megmentenek a k�nyszer�tett �ldoz�st�l is, de ha a lapot id�z�si k�lts�g vagy lap h�tr�nya miatt kell fel�ldoznod, akkor nem mentik meg, �s tov�bbra is fel�ldozhatsz egy sz�rnyet komponens�rt. Egyetlen m�sik eset van, amikor az �let jelz�k nem seg�tenek: ha egy l�nyt direkt sebz� k�pess�ggel vagy a harc �t�s f�zis�ban �lnek meg, akkor az �let jelz�k nem v�dik meg. Az �letjelz�k az el�k�sz�t� f�zisban is m�k�dnek.

- Fel�ldoz�s
Vannak lapok, amelyek kij�tsz�s�nak, vagy k�pess�ge haszn�lat�nak felt�tele, hogy egy lapot fel kell �ldoznunk. Ilyenkor ezt a lapot a gy�jt�be kell dobni akkor is, ha a var�zslat l�trej�tt�t megakad�lyozz�k, �s semmilyen m�don nem lehet megmenteni. Az �gy fel�ldozott l�ny�rt senki nem kap sz�rnykomponenst. Ha az adott lap nem ker�lhet a gy�jt�be, akkor ezt a lapot nem �ldozhatjuk fel. Amikor egy testr�sszel egy galetkit �r� var�zslatot vagy hat�st megakad�lyozunk, az is a testr�sz fel�ldoz�s�nak sz�m�t.

- Felt�mad
A l�nynek ez a k�pess�ge akkor m�k�dik, ha a lap a gy�jt�ben van. Az ilyen l�nyt az id�z�si k�lts�g kifizet�s�vel kij�tszhatod a gy�jt�db�l is a f� f�zisodban.

- Forr�s
A var�zslatokat �s hat�sokat �sszefoglal�an forr�snak h�vjuk.

- Hegym�lyi
Ha egy l�nyen a ikont l�tod, az azt mutatja, hogy a l�ny a hegym�ly lak�ja. Ez �nmag�ban semmit sem jelent, nem is speci�lis k�pess�g vagy h�tr�ny, hanem olyan tulajdons�ga a lapnak, mint pl. a KF ikon vagy az alt�pus (de ez nem alt�pus!) Ha egy var�zslaton l�tod ezt a jelet, az azt jelenti, hogy ez egy hegym�lyi m�gia lap, vagyis kij�tsz�si felt�tele, hogy hegym�lyi l�nyed legyen j�t�kban. A l�nynek nem kell akt�vnak lennie. Az egyszer�s�g �s a jobb j�tszhat�s�g �rdek�ben ebben a kieg�sz�t�ben minden torzsz�l�tt (a goblinokat kiv�ve) egyben hegym�lyi l�ny is.

- Helysz�n
Egyszerre csak egy helysz�n lehet j�t�kban, ha b�rki kirak egy m�sikat, az el�z� azonnal a gy�jt�be ker�l. Helysz�nre ezen k�v�l SEMMILYEN M�S LAP VAGY JELZ� SINCS SEMMILYEN HAT�SSAL, kiv�ve azokat, amelyekre ez k�l�n r� van �rva. Teh�t nem lehet gy�jt�be k�ldeni olyan lappal sem, ami minden vagy c�lpont lapot k�ld a gy�jt�be (pl. Vil�g�g�s, Kataklizma), nem lehet passziviz�lni, k�zbe visszavetetni, kij�tsz�si k�lts�g�t n�velni vagy cs�kkenteni stb., kiv�ve speci�lisan erre szolg�l� lappal. A l�ts�kok kij�tsz�si k�lts�g�ben �ltal�ban sz�rnykomponens, �p�t� �s VP is szerepel. A k�lts�gben a kij�tsz� minden sz�rnykomponenst helyettes�thet 2 �P fel�ldoz�s�val. A helysz�nek akt�van ker�lnek j�t�kba, id�z�si k�lts�g�k a k�l�nb�z� k�lts�gek �sszege (de mivel �ltal�ban az id�z�si k�lts�gre hivatkoz� lapok nem hatnak r�juk, ezek szempontj�b�l olyanok, mintha ott sem lenn�nek). Helysz�nekb�l ugyan�gy maximum h�rmat lehet a pakliba rakni, mint m�s lapokb�l, azonban a h�z�s f�zis�ban minden j�t�kos, akinek van m�g helysz�n a paklij�ban, 3 VP elk�lt�s�vel kikereshet egy helysz�nt a paklij�b�l. Ez h�z�s helyett t�rt�nik, csak akkor tehet� meg, ha van h�z�s f�zisa, s ha t�bbet h�z, akkor az els� lap h�z�sa helyett. A kikeresett helysz�nt meg kell mutatnia (nem k�teles el�re bejelenteni, hogy milyen helysz�nt keres), majd k�zbeveszi; ezut�n a paklit meg kell keverni. Helysz�nt csak akkor pr�b�lhatsz el�keresni, ha van is a paklidban. (A prec�z versenyszab�lyok kedv��rt: ha egy j�t�kos bizonytalan, hogy van-e helysz�n m�g a paklij�ban, a gy�jt�je, az asztalon lev� lapok �s paklilist�ja alapj�n egy�rtelm�en eld�ntheti. Ha nincs helysz�n, �s ennek ellen�re keresett, az ugyanolyan etik�tlan man�vernek sz�m�t, mintha csak �gy elkezdte volna n�zegetni a paklij�t.) A helysz�nek �ltal�ban mindk�t j�t�kosra �s azok lapjaira hatnak, ez kider�l a fogalmaz�sb�l is (pl. minden rep�l� l�ny kap +1 sebz�st �s +1 �P-t). A s�k esetleges aktiviz�l�st k�v�n� k�pess�g�t azonban csak a gazd�ja haszn�lhatja.

- Horgony
Ha egy lapon ezt az ikont l�tod, az azt jelenti, hogy a lapot semmilyen m�don nem lehet a j�t�kb�l k�zbe visszavetetni (pl. Hajt�vad�szat). A speci�lis k�pess�g, amely passz�van is m�k�dik (m�g �p�letekn�l is).

- Id�z�si, kihoz�si k�lts�g
A VP-k, sz�rnykomponensek ill. �p�t� l�nyek sz�ma, amelyek ahhoz sz�ks�gesek, hogy a lapot a kez�nkb�l az asztalra tudjuk rakni. A kihoz�si k�lts�g soha, semmilyen m�dos�t�nak k�sz�nhet�en nem mehet 0 al� (teh�t nem fogsz VP-t kapni az�rt, mert kij�tszol egy var�zslatot). Ha a lap sz�veg�ben az szerepel, hogy tov�bbi VP-t kell elk�lteni, akkor ez is r�sze az id�z�si k�lts�gnek.
C�lszer� megk�l�nb�ztetni �n. alap �s m�dos�tott id�z�si k�lts�get. Alap id�z�si k�lts�g az, amir�l az el�bbiekben besz�lt�nk, azaz a lap bal fels� sark�ban szerepl� sz�m. A mennyiben itt X szerepel, akkor a lap sz�veg�nek megfelel�en helyettes�tett �rt�k. Ha pedig ? tal�lhat� a k�rty�n, akkor a lehet� legkisebb �rt�k.
A m�dos�tott id�z�si k�lts�g az alap id�z�si k�lts�gnek a j�t�kban lev� lapokkal (pl. Var�zssz�l) m�dos�tott �rt�ke.
A legt�bb esetben, ha egy lap az id�z�si k�lts�gre hivatkozik, akkor az alap id�z�si k�lts�get kell figyelembe venni, kiv�ve azokn�l a lapokn�l, ahol ez k�l�n meg van eml�tve.

- Id�leges hat�s
Azt jelenti, hogy a lap sikeres kij�tsz�sa ut�n tegy�l r� X darab "id�leges" jelz�t, majd minden el�k�sz�t� f�zisodban vegy�l le egyet. A "hat�s" csak akkor m�k�dik, ill. akkor haszn�lhatod, ha a lapon van id�leges jelz�. Az id�leges hat�s jelz�-cs�kkent�se csak akkor m�k�dik, ha a lap egy�bk�nt is kifejti hat�s�t, teh�t nem kell jelz�t leszedni passz�v lapok eset�ben (kiv�ve a l�nyeket), ill. pl. b�b�j-semleges�tett b�b�jn�l. A jelz�k sz�ma m�s lapokkal szabadon n�velhet� ill. cs�kkenthet�.

- Id�leges k�lts�g
Ha egy lap le�r�s�ban ezt l�tod: Id�leges k�lts�g, X: 'k�lts�g' - ez azt jelenti, hogy kij�tsz�skor t�gy r� X jelz�t, �s minden el�k�sz�t� f�zisodban, ha jelz� van rajta, fizesd ki a 'k�lts�g'-et vagy a lapot fel kell �ldoznod. Ezut�n v�gy le r�la 1 jelz�t (persze csak ha nem �ldoztad fel). Az Id�leges k�lts�g egy h�tr�ny.

- Izom
Ha egy l�ny lapon ezt olvasod: Izom: X, ez azt jelenti, hogy a l�ny sikeres kij�tsz�sa ut�n eldobhatsz max. X darab lapot a kezedb�l a Semmibe, �s ekkor a l�ny kap X darab izomjelz�t, ami +1 sebz�st �s +1 �P-t jelent - kalandoz�kn�l pedig szintl�p�st. Ha egy izomjelz�s l�ny kiker�l a j�t�kb�l - kiv�ve nem k�nyszer�tett �ldoz�st�l -, vagy kiker�l tulajdonosa ir�ny�t�sa al�l, minden egyes izomjelz��rt eld�ntheti a gazd�ja, hogy h�z egy lapot, vagy kap 1 VP-t. Ha egy l�nyen t�bb izomjelz� is van, egyszerre kell eld�ntened (m�g az els� h�z�s el�tt), hogy mennyi�rt h�zol lapot, �s mennyi�rt akarsz VP-t kapni. Az, hogy a l�nynek Izom k�pess�ge van, egy speci�lis k�pess�g, amely csak kij�tsz�skor �rv�nyes�l (lehet�v� teszi, hogy lapokat dobva izomjelz�ket t�gy r�.). Ezut�n az Izomjelz�k m�r �n�ll�an fejtik ki hat�sukat, teh�t akkor is m�k�dnek, ha a l�ny elveszti k�pess�geit. Olyan l�nyen is kifejti hat�s�t az izomjelz�, amelynek nincs Izom k�pess�ge. Az izomjelz� k�pess�ge az el�k�sz�t� �s a gy�gyul�s f�zisban is m�k�dik. Az izomjelz�k sz�ma m�s lapokkal szabadon v�ltoztathat�. Term�szetesen azok a lapok, melyek a laph�z�st vagy a VP kap�st m�dos�tj�k vagy letiltj�k, hatnak az izomjelz� k�pess�g�re is.

- J�t�kba ker�l
Ha egy lap az asztalra ker�l, ak�r k�zb�l, ak�r k�zvetlen�l a gy�jt�b�l, vagy a paklib�l, illetve a jelz�k eset�n a "semmib�l", azt mondjuk, hogy j�t�kba ker�l.

- Jelz�
K�t t�pusuk van. Az els� a lapokra tett jelz�k. Amikor egy hat�sn�l az olvashat�: "r�tehetsz egy jelz�t" vagy "tegy�l r� egy jelz�t", akkor a lapra r� kell tenni valamit (p�nzdarab, kavics, gyufa, esetleg egy el�re kik�sz�tett, bizonyos t�pus� lap stb.), ami jelz�k�nt haszn�lhat�. Ha azt l�tod, hogy levehetsz X jelz�t, ahol X egy sz�m, ez azt jelenti, hogy ha legal�bb annyi jelz� van a lapon, akkor X-et elt�vol�tva t�rt�nik valami. Ha azt l�tod, hogy levehetsz b�rmennyi jelz�t, akkor ez 0 is lehet. Ha egy l�ny a gy�jt�be ker�l, az �sszes jelz� leker�l r�la. A k�l�nb�z� hat�sok vagy lapok �ltal felrakott jelz�k nem helyettes�thet�k egym�ssal.
A m�sik t�pus� jelz�k l�nyt jel�lnek. Az ilyen jelz�k j�t�kba hozatala nem sz�m�t lap kij�tsz�s�nak, de l�ny megid�z�s�nek igen. A rendes l�nyekkel ellent�tben sosem ker�lnek a gy�jt�be, ha elpusztulnak kiker�lnek a j�t�kb�l, teh�t nem lehet pl. felt�masztani v. visszavenni �ket. A jelz�k id�z�si k�lts�ge 0. A jelz�k nem sz�m�tanak lapnak, kiv�ve, ha egy k�rtya m�st nem dikt�l.

- Jutalom
Ha egy lapon azt l�tod: Jutalom: X �P, ez azt jelenti, hogy ha ez az asztalon lev� lap ellenfeled var�zslat�nak vagy asztalon (esetleg gy�jt�ben) lev� lapj�nak hat�sa miatt kiker�l a j�t�kb�l (akkor is, ha k�zbe ker�l vissza), vagy kiker�l tulajdonosa ir�ny�t�sa al�l, akkor ez az elenfeled X �P-t gy�gyul. Teh�t a Jutalom olyan, mint a kor�bban megismert B�ntet�s, csak itt az elpuszt�t� nem s�r�l, hanem gy�gyul, �s ha te puszt�tod el, nem t�rt�nik semmi. A lapon a Jutalom mindig h�tr�ny. Nem �rv�nyes�l akkor, ha a l�ny harcban vagy m�regt�l, esetleg gyeng�l�sjelz� miatt pusztul el, de az el�k�sz�t� f�zisban is m�k�dik.

- K�rp�tl�s
Ha egy lapon azt l�tod: K�rp�tl�s: X �P (vagy m�s, pl. laph�z�s, stb.), ez azt jelenti, hogy ha ez az asztalon marad� lap ellenfeled var�zslat�nak vagy asztalon (esetleg gy�jt�ben) lev� lapj�nak hat�sa miatt kiker�l a j�t�kb�l (akkor is, ha k�zbe ker�l vissza), vagy kiker�l tulajdonosa ir�ny�t�sa al�l, akkor a lap gazd�ja X �P-t gy�gyul (ill. h�zhat egy lapot, stb.). Ha te magad puszt�tod el a lapot, nem t�rt�nik semmi. A K�rp�tl�s a lapon egy speci�lis k�pess�g. Nem �rv�nyes�l akkor, ha a l�ny harcban vagy m�regt�l, esetleg gyeng�l�sjelz� miatt pusztul el, de az el�k�sz�t� f�zisban is m�k�dik.

- Kegy
Minden istennek vannak k�l�n�sen kedvelt l�nyei (kegyencei), esetleg t�rgyai, var�zslatai. Ezek a lapok az adott isten Kegy�t �lvezik. Ezek a lapok a ikonnal vannak megjel�lve. Ha egy j�t�kos ir�ny�t�sa alatt ugyanabb�l a sz�nb�l h�rom k�l�nb�z� Kegy lap van, akkor istene k�l�nleges jutalomban r�szes�ti: f� f�zisa sor�n kiv�laszthat egy tetsz�leges lapot a paklij�b�l, amelynek sz�ne ehhez az istenhez tartozik, meg kell mutatnia a t�bbi j�t�kosnak, �s a kez�be veheti. Ezut�n a paklij�t meg kell kevernie. Ezt a j�t�kos egy j�tszma folyam�n csak egyszer teheti meg.

- K�nyszer�tett �ldoz�s
Bizonyos k�rty�k hat�sa arra k�nyszer�t egy vagy t�bb j�t�kost, hogy fel�ldozza egy l�ny�t. Pl. "c�lpont ellenf�lnek fel kell �ldoznia egy l�ny�t". Ez az �n. k�nyszer�tett �ldoz�s. Sz�rnykomponens ugyan�gy j�r az elpuszt�tott l�ny�rt, mintha m�s m�don k�ldted volna a gy�jt�be, �s meg lehet akad�lyozni testr�sz fel�ldoz�s�val, viszont nem min�s�l c�lzott hat�snak, teh�t olyan l�nyre is lehet haszn�lni, amely nem lehet c�lpont. Ezenk�v�l �rv�nyes a t�bbi szab�ly, ami �ldoz�sra vonatkozik, teh�t ha a l�nyt valami miatt nem lehet fel�ldozni, akkor �gy sem lehet.

- K�sleltetett hat�s, X "hat�s"
Azt jelenti, hogy a lap sikeres kij�tsz�sa ut�n t�gy r� X darab "k�sleltet�s" jelz�t, majd minden el�k�sz�t� f�zisodban vegy�l le egyet. A 'hat�s' csak akkor m�k�dik, ill. akkor haszn�lhatod, ha a lapon nincs k�sleltet�s jelz�.
A k�sleltetett hat�s jelz�-cs�kkent�se csak akkor m�k�dik, ha a lap egy�bk�nt is kifejti hat�s�t, teh�t nem kell jelz�t leszedni passz�v lapok eset�ben (kiv�ve a l�nyeket), ill. pl. B�b�j-semleges�tett b�b�jn�l. A jelz�k sz�ma m�s lapokkal szabadon n�velhet� ill. cs�kkenthet�.

- K�tf�lek�ppen haszn�lhat� lapok
Ha egy lap le�r�s�ban azt l�tod: kij�tszhatod (pl.) �ltal�nos var�zslatk�nt is, ez �rtelemszer�en azt jelenti, hogy kij�tsz�skor kell eld�ntened, hogy a lapot eredeti form�j�ban (�ltal�ban l�ny), vagy a m�sikk�nt akarod kij�tszani. Ilyenkor, am�g a lap a kezedben, paklidban vagy gy�jt�dben van, �gy kell tekinteni, mintha az eredeti lap lenne; onnant�l kezdve, hogy kij�tszod, pedig olyan lapnak, mint amik�nt kij�tszottad. Teh�t ha �ltal�nos var�zslatk�nt j�tszod ki, akkor eszerint lehet reag�lni r�, ez lesz a t�pusa, stb.

- K�tsz�n� lapok
Ezek a lapok egyszerre mindk�t sz�n�nek tekintend�k: egy Elenios-Sheran lap egyszerre Elenios �s Sheran lap is, hat r� minden lap, amely a kett� sz�n k�z�l valamelyikre hat. A k�tsz�n� lapok kij�tsz�si felt�tele minden esetben az, hogy legyen vagy a kezedben (ehhez meg kell mutatnod), vagy a j�t�kban a te ir�ny�t�sod alatt vagy az egyik, vagy a m�sik sz�nnek megfelel� lap vagy jelz�. Figyelem! A szab�lym�dos�t�s, miszerint a kezedb�l is mutathatsz megfelel� sz�n� lapot, a r�gi k�tsz�n� lapokra is vonatkozik. Ha valamilyen hat�s megv�ltoztatja egy lap sz�n�t egy m�sikra, akkor ezzel a hat�ssal a k�t sz�n k�z�l az egyiket v�ltoztathatod meg. A n�gysz�n szab�ly term�szetesen a k�tsz�n� lapokra is vonatkozik, ha egy S-F lapot beraksz a paklidba, akkor ezzel m�r meghat�roztad a paklid k�t sz�n�t.

- Kiker�l a j�t�kb�l
Bizonyos lapokn�l szerepel ez a gy�jt�be ker�l�s helyett. Ha egy lap a gy�jt�be vagy a Semmibe ker�l, visszeker�l a tulajdonosa kez�be vagy a paklij�ba, �sszefoglal�an azt mondjuk, hogy kiker�l a j�t�kb�l.

- K�vet�
A szab�lylaphoz hasonl�an nem tartozik a pakliba, csak az asztalon lehet, nem lehet k�zben, pakliban vagy gy�jt�ben. A k�vet�t, ha haszn�lsz ilyet, a j�t�k elej�n kell az asztalra kitenned (m�g a kezdeti h�z�s el�tt) a j�t�kt�rt�l elk�l�n�tett helyre, de j�l l�that�an, k�ppel lefel�. A lapjaitok felh�z�sa ut�n mindketten felford�tj�tok az esetleges k�vet�t�ket. K�vet�re csak kiz�r�lag egy m�sik k�vet� hathat, semmi m�s. Ne tekints�tek j�t�kban lev� lapnak sem, egyszer�en csak k�vess�tek, ami r� van �rva, mintha szab�lylap lenne. A versenyen, ha haszn�lsz k�vet�t, ezt k�l�n fel kell t�ntetned, �s ekkor a versenyen v�gig k�telez� haszn�lnod. A pakli m�ret�be a k�vet� nem sz�m�t bele, teh�t en�lk�l kell legal�bb 45 lapos paklidnak lenni. Ha k�vet�t haszn�lsz, a j�t�k kezdetekor eggyel kevesebb lapot h�zol, ez a szab�lylap h�tr�ny�val �s a kezd�szab�llyal �sszead�dik. Mivel a k�vet� nem szab�lylap, ez�rt nem hat r� az �si r�na, �s haszn�lhatsz egy�tt szab�lylapot �s k�vet�t. Azonban ha valamely szab�lylap miatt a j�t�k kezdetekor nem h�zol lapot, akkor emellett nem haszn�lhatsz k�vet�t!

- K�z�s k�pess�g
Azt jelenti, hogy a lapnak ezt az aktiv�l�st k�v�n� k�pess�g�t nem csak a lap gazd�ja haszn�lhatja, hanem b�rmely j�t�kos. Ha egy�b korl�toz�s nincs a lapon, akkor b�rki, b�rmikor (term�szetesen az el�k�sz�t� f�zist kiv�ve) azonnali hat�sk�nt haszn�lhatja a k�pess�get, az id�z�t�si szab�lyokat betartva.

- Lap�ldoz�s
Ha egy lap id�z�si k�lts�g�ben a ikont l�tj�tok, benne egy sz�mmal, akkor az azt jelenti, hogy a lap id�z�si k�lts�g�nek r�sze ennyi lapod vagy jelz�d fel�ldoz�sa az asztalr�l. Passz�v lapot vagy jelz�t is lehet �ldozni, de csak �n�ll� jelz�t; teh�t pl. m�regjelz�t nem. Amikor a lapot ki akarod j�tszani, ki kell fizetned ezt a fajta id�z�si k�lts�get is, ugyan�gy, mint a VP-t, teh�t ha pl. ellenvar�zsolj�k, a fel�ldozott lapokat elveszted. Az id�z�si k�lts�get mindig egyszerre kell kifizetned, teh�t ha egy lap kij�tsz�s�hoz �p�t� �s �ldozat is sz�ks�ges, nem �ldozhatod fel azt a l�nyt, amelyiket bepassziviz�ltad. Viszont a fel�ldozott lapok is egyszerre, a k�lts�g kifizet�sekor ker�lnek gy�jt�be, teh�t pl. fel�ldozhatod �gy egy l�nyedet, �s a l�nyen lev� �ri�ser�t is ugyanannak az �ldoz�s lapnak a kij�tsz�s�hoz. Ha valamilyen lap az id�z�si k�lts�gre hivatkozik, akkor t�rgyakn�l 1 �ldoz�st 1 sz�rnykomponensnek, �p�letekn�l 1 �p�t�nek, m�s lapokn�l 3 VP-nek sz�molj. Teh�t pl. egy 4 �ldoz�sba �s 4 VP-be ker�l� l�ny id�z�si k�lts�ge 16-nak sz�m�t pl. Sz�rnyb�v�l�s szempontj�b�l. Egy 3 �ldoz�st �s 1 VP-t k�v�n� var�zslatot 10 VP-�rt lehet manacsapd�zni. M�g egy apr� megk�t�s: b�rmilyen m�don k�v�v�ltoztatott l�nyt nem �ldozhatsz fel ilyen m�don (�s term�szetesen olyan lapot sem, amelyre az van �rva: nem �ldozhatod fel). A fel�ldozott l�nyekb�l sz�rnykomponens senkinek sem j�r. Ha egy lap id�z�si k�lts�get n�vel vagy cs�kkent, akkor ez sohasem az �ldoz�sra vonatkozik, hanem a lap egy�b id�z�si k�lts�g�re (�ltal�ban t�rgyakn�l sz�rnykomponens, �p�letekn�l �p�t�, m�s lapokn�l VP), kiv�ve, ha az adott lapon ez k�l�n fel van t�ntetve (pl. minden �ldoz� id�z�si k�lts�g� lapod kij�tsz�sakor eggyel kevesebbet kell �ldoznod). Teh�t egy 2 �ldoz�s�rt �s 0 VP-�rt kij�v� l�nyed id�z�si k�lts�ge nem v�ltozik akkor sem, ha j�t�kban van egy lap, amely a l�nyek id�z�si k�lts�g�t 2 VP-vel cs�kkenti.

- Lapok elpuszt�t�sa
Ha a megsemmis�l, elpusztul, meghal, leszed szavakat l�tod egy hat�sn�l, az azt jelenti, hogy azt a lapot a tulajdonos�nak a gy�jt�j�be kell rakni. Ha egy l�ny hal�l�t �P vesztes�g okozza, �s a sz�veg nem mondja ki specifikusan, hogy a lap a gy�jt�be ker�l, akkor lehet�s�g van a l�ny regener�l�s�ra, �P-j�nek n�vel�s�re.

- Lapok gazd�ja, tulajdonosa
Ha valaki egy b�b�jt vagy testr�szt az ellenf�l egy lapj�ra rak, akkor annak a gazd�ja tov�bbra is � marad. Teh�t ha az ellenf�l galetkij�re rakok egy testr�szt, azt a testr�szt csak �n �ldozhatom fel, a galetki megment�s�re, ha akarom. Az �sszes t�bbi lap gazd�ja az a j�t�kos, akinek az oldal�n (t�rfel�n) van a lap. Ha egy olyan lap cser�l gazd�t, amelyen valamilyen r�tett lap van, akkor a r�tett lap gazd�ja is az �j j�t�kos lesz. Egy lap tulajdonos�nak azt a j�t�kost nevezz�k, akinek a paklij�ban a lap a j�t�k elej�n volt. Ha a j�t�k folyam�n egy lap gazd�t cser�l, ne felejtsd el a j�t�k v�g�n visszaadni az eredeti tulajdonos�nak! (Kiv�ve azt a lapot, amelyet t�tk�nt elnyert�l.)

- Lapok hat�sk�re
Ha egy lapon egy hat�sn�l birtokosjelz�t tal�lsz (k�r�d, f�zisod, lapod) akkor az csak a lap kij�tsz�j�ra vonatkozik. Ha nincs ilyen, �s a sz�vegb�l nem der�l ki m�s (pl. az ellenfeled vagy ellenfeleid k�re) akkor mindenkire. Ha egy hat�sn�l a "c�lpont" sz�t l�tod, az egy �ltalad v�lasztott dolgot jelent.

- Lapok kij�tsz�sa, eldob�sa
J�t�kban lev� lapok azok, amelyek az asztalon (de nem valamelyik j�t�kos paklij�ban, gy�jt�j�ben vagy kez�ben) vannak. Lap kij�tsz�s�nak vagy kih�v�s�nak nevezz�k, amikor egy lapot a kezedb�l az asztalra helyezel. Van olyan lap, mely lehet�v� teszi, hogy k�zvetlen�l a gy�jt�b�l j�tssz ki lapokat.
Lap eldob�s�nak nevezz�k, amikor egy lapot a gy�jt�be helyezel. Ha nincs meghat�rozva, hogy honnan, akkor a kezedb�l kell eldobni a lapot, term�szetesen csak akkor, ha van a kezedben lap. Ha nincs k�l�n felt�ntetve a dob�s m�dja (pl. v�letlenszer�en kell dobni), akkor te v�laszthatsz, hogy mit dobsz.

- Lapok sz�ne, kl�nja, kapcsolat a HKK istenekkel
A KL�NOK LE�R�SA
A kl�nok ir�ny�tj�k a galetkik v�ros�t. A kl�nokat legink�bb hossz�t�v� terveik alapj�n k�l�nb�ztetj�k meg. Az ismertebb kl�nok:

#10. Halhatatlanok. A Halhatatlanok kl�nj�nak c�lja az �r�k �let titk�nak megismer�se. T�nyked�s�ket a v�ros cs�cs�n �l�k nem n�zik j� szemmel, de a kl�n m�gis nagy hatalommal b�r, nagyon sok galetki t�mogatja. Nem csoda, hiszen amit k�n�lnak, mindenn�l t�bbet �r!

#11. T�rt�n�szek. A T�rt�n�szek eredetileg nem profit- vagy hatalomorient�lt t�rsul�sk�nt j�tt l�tre, a Galetkik v�ros�nak rejt�lyes m�ltj�t, a fajok eredet�t akart�k felkutatni. M�ra, mint minden nagy kl�nn�l, itt is a hatalom a legf�bb c�l, a m�lt kutat�sa csak eszk�z.

#12. M�gusok. A M�gusok h�resek arr�l, hogy szinte mindent k�pesek fel�ldozni a m�gia megismer�se, tanulm�nyoz�sa �rdek�ben. K�ts�gk�v�l ennek a kl�nnak a tagjai k�z�l ker�lnek ki a legnagyobb hatalm� ISMERT var�zsl�k, de egyesek azt rebesgetik, hogy a kl�n legal�bb annyira korl�tozza, mint seg�ti tagjait.

#13. Pszionicist�k. A pszionicist�k t�bb�-kev�sb� elutas�tj�k a m�gia �tj�t, �s ink�bb az elm�ben rejt�z� v�gtelen lehet�s�geket kutatj�k, mintsem hogy valamilyen k�ls� energi�t akarjanak ir�ny�tani. A pszionicist�kat l�thatatlan, �szrevehetetlen k�pess�geik miatt mindenki rettegi.

#14. Tisztogat�k. A Tisztogat�k egy igencsak militarista felfog�s� kl�n, amelynek f� c�lja, hogy a csatornarendszereket teljesen megtiszt�tsa a torzsz�l�ttekt�l, m�g a legradik�lisabb megold�st�l sem rettennek vissza.

#15. Katon�k. A katon�k betegesen undorodnak a k�oszt�l �s mocsokt�l, amelybe szerint�k a v�ros napjainkra s�llyedt. C�ljuk az �s�k dics�s�g�nek vissza�ll�t�sa, a v�ros egys�ges, korrupci�t�l mentes korm�nyz�sa.

#16. Mut�nsok. A Mut�nsok a saj�t z�rt vil�gukban �lnek, minden�ket a harci k�pess�geik t�k�letes�t�s�nek szentelik. Meggy�z�d�s�k, hogy csakis k�l�ncs�ggel lehet a mindennapos k�zdelmekben m�sok f�l� emelkedni, igyekeznek min�l ink�bb elt�rni a t�bbi galetkit�l, ez�rt h�vj�k �ket mut�nsoknak. A Mut�nsok kl�nj�ba val� bel�p�shez neked is k�l�ncnek kell lenned.

#17. Tolvajok. A tolvajok kl�nja vonzza a Hegy alvil�g�nak alakjait: a lop�sban �s egy�b s�t�t mesters�gekben j�rtas galetkik szervezete. A tolvajoknak egyetlen c�lja van: meggazdagodni, b�rmi �ron!

#18. B�rdok. Vitathatatlanul a legkev�sb� n�pszer�, legjelent�ktelenebb kl�n. Tagjai sz�m�ra az �let mindenek felett �ll� �rt�k, tagjai �ltal�ban veget�ri�nusok. �rt�krendj�kben el�l �ll a szabad cselekv�shez val� jog, a szerelem, a b�ke. Az aggok szerint a b�rdok� volt valaha a legnagyobb kl�n, hetente rendeztek hatalmas �nnep�lyeket, mulat