A Hatalom K�rty�i K�rtyaj�t�k (r�viden HKK) szab�lyait legk�nnyebben egy m�sik j�t�kost�l lehet megtanulni, ak�rcsak a legt�bb j�t�k eset�n. Ha azonban a k�rnyezetedben m�g senki sem ismeri a HKK-t, akkor bizony marad a szab�lyk�nyv. Ne ijesszen el a le�r�s terjedelme: igyekezt�nk a szab�lyokat a lehet� legegyszer�bben, �rthet�en, p�ld�kkal illusztr�lva ismertetni.

Ahhoz, hogy elkezdj j�tszani, nem kell az eg�sz k�nyvet kiolvasni, a r�szletesebb magyar�zatok v�rhatnak, am�g lej�tszott�l n�h�ny j�tszm�t. Kezdetnek el�g, ha a p�ldaj�t�kig elolvasod, azt�n m�r bele is vetheted magad a j�t�kba!

A HKK egy �n. gy�jt�get�s k�rtyaj�t�k, amelyet k�t vagy t�bb j�t�kos j�tszhat egyszerre. A "gy�jt�get�s" azt jelenti, hogy t�bb, mint 4000 k�l�nb�z� k�rtya l�tezik, amelyek k�z�tt vannak gyakoriak, kev�sb� gyakoriak �s ritk�k. Minden egyes csomagban m�s �s m�s lapokat tal�lsz, az egyetlen azonoss�g, hogy mindegyik alapcsomagban 44 darab k�rtya van. �gy - elt�r�en a hagyom�nyos k�rtyaj�t�kokt�l - mindenkinek egyedi lapjai vannak, s ezek k�l�nb�znek a m�sik j�t�kos�t�l. A lapjaidat csereber�lheted a t�bbi j�t�kossal, �gy a k�rty�id �lland�an v�ltoznak, b�v�l a gy�jtem�nyed, mindig m�s �s m�s paklit �ll�thatsz �ssze bel�le.

A j�t�k sor�n egy fantasztikus vil�gban, az �s�k V�ros�ban j�tszotok, amelyet m�gusok, sz�rnyek, var�zslatok n�pes�tenek be. Te egy h�s galetkit szem�lyes�tesz meg, aki a t�l�l�s�rt harcol. Ha megfelel� var�zser�vel rendelkezel, seg�ts�g�l h�vhatsz sz�rnyeket, m�s galetkiket, var�zslatokat - k�rty�k form�j�ban. Minden j�t�kos 20 �letponttal kezd; amelyik j�t�kosnak ez elfogy, az vesz�t. Az �letpont fogyhat att�l, hogy az ellenf�l sz�rnyei megsebeznek vagy a m�sik j�t�kos valamilyen var�zslat-k�rty�t haszn�l ellened. A j�t�khoz a h�tt�rt�rt�netet az azonos c�m�, levelez�s szerepj�t�k, az �s�k V�rosa adja. A levelez�s j�t�kot nem kell ismerned ahhoz, hogy a HKK-t j�tszhasd, �s sikeres legy�l benne, de esetleg kedvet kaphatsz hozz� a k�rtyaj�t�kot j�tszva.

A k�nyvet h�rom r�szre osztottuk: az els� r�szben (Gyorstalpal�) t�m�ren ismertetj�k a j�t�k menet�t, egy p�ld�val illusztr�lva. Javasoljuk, hogy ennek a r�sznek az elolvas�sa ut�n r�gt�n j�tssz egy pr�baj�t�kot. B�r m�g sok dolog nem lesz vil�gos, de m�r lesznek elk�pzel�seid arr�l, hogyan is zajlik ez az eg�sz. Ezut�n elkezdheted a teljes szab�lyk�nyvet �ttanulm�nyozni, de az is el�g, ha csak a megfelel� r�szeket lapozod fel, ha valamilyen �j fogalom, k�rd�s mer�l fel.

Ez a r�szletes szab�lyreferencia k�pezi a k�nyv m�sodik r�sz�t. A harmadik r�szben le�runk n�h�ny alternat�v szab�lyt, �s - mivel a szab�lyk�nyv a j�t�k k�tszem�lyes verzi�j�t magyar�zza el - elmondjuk, hogyan lehet a j�t�kot t�bben j�tszani. Itt tal�lsz egy t�rgymutat�t is, amelyben a j�t�k speci�lis fogalmainak magyar�zat�t gy�jt�tt�k ki.

Amit most a kezedben tartasz, az a j�t�k hetedik kiad�sa. Az els� kiad�s 1995. szeptember�ben jelent meg, ezt 17 kieg�sz�t� is k�vette, a lapok sz�ma is igen megn�vekedett. Ezt a csomagot �gy tervezt�k meg, hogy �n�ll�an is j�tszhat� legyen, teh�t ebben a szab�lyk�nyvben mindent megtal�lsz, ami a j�t�khoz sz�ks�ges, �s csak ennek a csomagnak 260 k�l�nb�z� lapj�val is remek�l lehet j�tszani, nem kell ismerned a t�bbi lapot.

Mindamellett az �s�k V�rosa teljesen egy�ttm�k�dik a HKK-val, teh�t a r�gi j�t�kosok sz�m�ra ez egy hagyom�nyos kieg�sz�t�k�nt is felfoghat�.

Gyorstalpal�

Ha j�tszani akarsz, az els� l�p�s az, hogy �ssze�ll�tasz egy j�t�kos paklit a rendelkez�sedre �ll� lapokb�l. Nem kell a csomagban lev� �sszes lapot felhaszn�lnod, de a pakli minimum 30 lapb�l kell, hogy �lljon. Van m�g egy megk�t�s: ugyanolyan k�rty�b�l nem tehetsz be h�romn�l t�bbet.

Akinek t�bb lapja van, annak nyilv�n nagyobb a v�laszt�si lehet�s�ge, de ne ijedj meg: m�r egy csomag k�rty�b�l is remek�l lehet j�tszani.

Kezd� j�t�kosok sz�m�ra javasoljuk, hogy a paklinak kb. a fele l�nyekb�l (torzsz�l�tt �s galetki k�rty�k) �lljon, ha ez megoldhat�.

Ha a pakli k�szen �ll, sz�ks�g van egy ellenf�lre, egy s�k fel�letre, ahol j�tszani fogtok (pl. asztal), �s pap�rra, ceruz�ra, hogy az �letpontjaitokat �s var�zspontjaitokat sz�molni tudj�tok.

A j�t�k sor�n a k�rty�k lehetnek a pakliban (innen h�zod �ket), a kezedben, a kij�tszott lapok az asztalon, az elpusztult vagy eldobott lapok az �n. gy�jt�ben. Mindk�t j�t�kosnak saj�t gy�jt�je van, a j�t�k sor�n elpusztult lapok mindig a tulajdonosuk gy�jt�j�be ker�lnek, k�ppel felfel�. A gy�jt�det egy m�sik j�t�kos b�rmikor megn�zheti.

Az asztal egy k�pzeletbeli vonal ment�n kett� van osztva, a fel�d es� oldalon vannak a te lapjaid, a t�loldalon az ellenf�l�. Ha a j�t�k folyam�n valamilyen okb�l az ellenf�l egyik lapja hozz�d ker�l, �t kell rakni a te oldaladra. (Vigy�zz, nehogy egy k�rty�dat a j�t�k ut�n ottfelejtsd a m�sik j�t�kosn�l! Legegyszer�bb, ha a k�rty�kat mindig �gy rakj�tok le, hogy a tulajdonosuk fel� n�zzenek, �gy j�t�k ut�n egy�rtelm� lesz, hogy melyik lap ki� volt.)

Az asztalon mindk�t oldalon k�t elk�l�n�tett hely van a l�nyek sz�m�ra, az ellenf�l oldal�hoz k�zelebb az �rposzt, �s k�zvetlen�l el�tted a tartal�k. Ha kij�tszol egy l�nyt, az mindig a tartal�kba ker�l, ha t�madni akarsz vele, akkor �t kell raknod az �rposztba.

Minden lapnak van t�pusa, ez a k�rty�n a k�p alatt l�that�: lehet torzsz�l�tt, galetki, �p�tm�ny, t�rgy, szak�rtelem, testr�sz, b�b�j var�zslat, azonnali var�zslat vagy �ltal�nos var�zslat.

A torzsz�l�ttek egyben sz�rnynek is sz�m�tanak, ezut�n �gy is fogunk hivatkozni r�juk.

A sz�rnyeket �s galetkiket egy�ttesen l�nyeknek nevezz�k; a b�b�j, �ltal�nos �s azonnali var�zslatokat pedig egy�ttesen var�zslatoknak.

R�gi j�t�kosok figyelm�be aj�nljuk: teh�t minden torzsz�l�tt egyben sz�rnynek is sz�m�t, a lap t�pusa torzsz�l�tt, de minden, sz�rnyre hat� lap r�juk is hat. A galetki �j l�ny-t�pus, semmik�ppen nem keverend� �ssze a kalandoz�kkal, sem a sz�rnyekkel!

Az asztalon a lapok k�tf�le helyzetben helyezkedhetnek el. A passz�v (fektetett) l�ny m�g nem t�madhat, a t�bbi tipus� lap pedig nem fejti ki hat�s�t, m�g az akt�v (�ll�tott) helyzetben lev� lapok a r��rtaknak megfelel�en haszn�lhat�k.

Mindk�t j�t�kos �ssze�ll�tja a paklij�t, megkeveri, majd k�ppel lefel� maga el� helyezi a lapjait. A j�t�k sor�n minden j�t�kos csak a saj�t paklij�b�l h�z.

Kezdetben mindk�t j�t�kos h�z 5 lapot a saj�t paklij�nak a tetej�r�l, �s ezeket k�zbe veszi. Ezut�n meg kell hat�rozni, hogy ki kezd. Ha j�tszottak m�r kor�bban, a legut�bbi vesztes kezd, egy�bk�nt v�letlenszer�en d�ntik el (p�nzfeldob�s, kockadob�s stb.).

A kezd� j�t�kos h�z egy lapot, a kez�be veszi, ezut�n lapokat rakhat az asztalra, a saj�t oldal�ra. Ha befejezte, a m�sik j�t�kos j�n, majd ism�t az els� stb.

Amikor egy j�t�kos tev�kenykedik, azt �gy nevezz�k, hogy az � k�re tart �ppen.

Mindk�t j�t�kos a j�t�k elej�n 20 �n. �letponttal (�P) �s 0 var�zsponttal (VP) rendelkezik. A VP a lapok nagy r�sz�nek kij�tsz�s�hoz sz�ks�ges.

A j�t�k sor�n a j�t�kosok, a k�r legelej�n folyamatosan VP-ket kapnak, az �P-j�k ilyen m�don nem v�ltozik. A j�t�k c�lja az, hogy az ellenf�l �P-j�t 0-ra vagy az al� cs�kkentsd.

Ha b�rmelyik k�r v�g�re egy j�t�kos �P-je 0 vagy enn�l kevesebb, ez a j�t�kos vesztett, ellenfele nyert. Ha egy k�r v�g�n mindk�t j�t�kos �P-je 0 vagy kevesebb, a j�t�k eredm�nye d�ntetlen. Ezenk�v�l b�rmikor fel lehet adni a j�tszm�t, de ezt csak akkor tedd, ha teljesen biztos vagy a veres�gben, ugyanis a j�t�k mindig tartogat meglepet�seket!

El�fordulhat, hogy mindk�t j�t�kosnak elfogy a paklija. Ha ilyen esetben egyik j�t�kos sem tud tov�bbi sebz�st okozni, a j�tszma d�ntetlen.

Az �P �s a VP jelz�s�re haszn�lhattok pap�rt �s ceruz�t, 20-20 p�nzdarabot, sz�megyenest vagy b�rmi m�st. A l�nyeg az, hogy mindig mindk�t j�t�kos tudja mindkett�j�k �P-j�t �s VP-j�t.

Sem az �P, sem a VP soha nem n�vekedhet 20 f�l�!

Egy k�r a k�vetkez� f�zisokb�l tev�dik �ssze:
I. El�k�sz�t� f�zis (ekkor kapsz Var�zspontokat).
II. H�z�s f�zis. A j�t�kos h�z a paklij�b�l 1 lapot.
III. F� f�zis. A j�t�kos kij�tszik a kez�b�l az asztalra valah�ny k�rty�t.
IV. Csere f�zis. A j�t�kos l�nyeket cser�lhet a tartal�kja �s az �rposztja k�z�tt.
V. T�mad�si vagy Harci f�zis. A j�t�kos t�mad.
VI. F� f�zis folytat�sa. A j�t�kos kij�tszik a kez�b�l az asztalra valah�ny k�rty�t.
VII. L�nyek gy�gyul�si f�zisa. Minden, a k�r folyam�n megsebes�lt l�ny, �s �p�let �jra "eg�szs�ges" lesz.

Egy k�rtya fel�p�t�se

Most m�r megismerkedt�l az alapokkal, de val�sz�n�leg m�g sok dolog nem vil�gos. Le�runk teh�t egy egyszer� p�ldaj�t�kot, amelynek elolvas�sa ut�n javasoljuk, hogy te is pr�b�ld ki a j�t�kot! Egy-k�t ilyen j�tszma ut�n visszat�rhetsz a k�nyvh�z, �s folytathatod a bonyolultabb r�szekkel.